Az Élet, A Világmindenség, Meg Minden

15. fejezet

 

Két hónappal később Zipo Bibrok 5x108 levágta Galaktikus Államfarmerjának a szárát, és ítélkezéseiért kapott óriási honoráriumának egy részét egy ékszerekkel díszített parton fekve költötte, mialatt az esküdtszék ugyanaz a felettébb csinos tagja Qualactin kivonattal dörzsölte be a hátát. Solfriniai lány volt a yagai Felhővilágok mögül. Olyan volt a bőre, akár a citromselye, és szerfölött érdekelték a bírói testek.

- Hallottad a híreket? - kérdezte.

- Uuuáuáááááh! - válaszolt Zipo Bibrok 5x108, és ott kellett volna lenned, hogy pontosan megtudd, miért mondta ezt. Ez ugyanis nem volt az Információs Illúziók-szalagon, és az egész csak mendemondákon alapszik.

- Nem - tette még hozzá, mikor a dolog, ami miatt azt mondta: "Uuuáuáááááh", abbamaradt. Testét óvatosan körbefordította, hogy még elcsíphesse az ős-Vod három napja körül a harmadik - egyben a legnagyobb - első sugarait, amely nap most átkúszott a nevetségesen gyönyörű égbolton, és az ég a valaha ismert legnagyobb barnító erőtől csillogott.

Egy jóillatú szellő kelt útra a csendes tenger felől, végigcammogott a parton, majd visszaereszkedett a tengerbe, azon töprengve, hová menjen legközelebb. Egy őrült sugallat hatására ismét a part felé vette az irányt. Ezután visszaereszkedett a tengerbe.

- Remélem, nem jó hír - morgott Zipo Bibrok 5x108 - mert nem hiszem, hogy bevenné a gyomrom.

- Ma végrehajtották az ítéletedet Krikkettel kapcsolatban - mondta gyönyörű hangon a lány. Semmi szűkség nem volt arra, hogy egy ilyen egyszerű dolgot gyönyörű hangon mondjon, de mégis folytatta, mert ez egy ilyen nap volt - A rádióban hallottam, mikor olajért mentem vissza a hajóra.

- Uhuh - duruzsolt Zipo és fejét visszaeresztette a felékszerezett homokra.

- Történt valami - mondta a lány.

- Mmmm?

- Pontosan azután, hogy bezárták a Kron-Stop időzárat - és itt egy pillanatra abbahagyta a Qualactin kivonat dörzsölését - egy elpusztítottnak gondolt hiányzó krikketi hadihajóról kiderült, hogy csak hiányzik. Felbukkant és megpróbálta megszerezni a Kulcsot.

Zipi hirtelen felült.

- Hej, mi van? - kérdezte.

- Minden rendben - mondta a lány olyan hangon, ami még a Nagy Bummot is lecsendesítette volna. Kétségtelenül volt egy csata. A Kulcs és a csatahajó széthullott és belezúgott a téridő-kontinuumba. Minden bizonnyal örökre elvesztek.

Elmosolyodott, és még egy kis Qualactin kivonatot öntött ujjai hegyére. Zipo elernyedt és visszafeküdt.

- Csináld azt, amit egy vagy két perccel ezelőtt - dünnyögte.

- Ezt? - kérdezte a lány.

- Nem, a másikat.

A lány újra próbálkozott:

- Ezt?

- Uuuáuáááááh!

Mondom, ott kellett volna lenned.

Egy varázsló bandukolt végig a parton, de senki sem figyelt rá.

 Hátravan:  34/19  fejezet.

Lap tetejére

<<<   16. Fejezet   >>>

 

 www.aszta.tuti.hu