|
Vendéglő a Világ Végén 13. fejezet Ford Prefect elindult az Arany. Szív
parancsnoki hídja felé. - Trillian! Arthur! - kiáltotta. -
Működik! újra működik a hajó! Trillian és Arthur a földón aludt. - Ébresztő, fiúk, indulunk! - rugdosta
fel őket Ford. - Már megyünk is! - Hello, srácok! - csicseregte a
komputer. - Nagyszerű érzés újra veletek lenni, annyi szent. És még csak azt
akarom nektek mondani... - - Pofa be - szólt rá Ford. - Azt mondd
meg, hol vagyunk! - A Dögcsillag B Világában. Apám, szemét
egy hely! - adta meg a választ Zaphod, aki épp most rohant fel a hídra. - Hello, srácok! Bizonyára annyira fellelkesít,
hogy újra láttok, hogy nem találtok rá szavakat, milyen remek fickó vagyok? - Mi? Mi? Mi? - tápászkodott fel Arthur
bambán, nem lévén képes felfogni a körülötte zajló dolgokat. - Tudom, hogy érzel - mondta Zaphod. -
Olyan klassz srác vagyok, hogy néha még nekem is csomó van a nyelvemen, amikor
magammal beszélek. Hé, örülök, hogy ismét láthatlak benneteket: Trillian, Ford,
Majomember! - Hé, ööö... komputer... - Üdvözlöm, Mr. Beeblebrox! Nagy
megtiszteltetés, uram, hogy ismét. . . - Pofa be, és vigyél ki minket innen, de
szaporázd! - Hát persze, öregem, de hová? - Akárhová, nem számít! - ordította
Zaphod. - Azazhogy mégis! - javította ki magát. - Irány a legközelebbi hely,
ahol enni lehet! - Meglesz! - mondta boldogan a komputer,
majd rögtön ezután masszív robbanás rázta meg a hidat. Amikor úgy egy perccel később Zarniwoop
monoklival a szeme alatt megjelent a színen, érdeklődéssel vette szemügyre a
helyiségben gomolygó négy füstpamacsot. |
|
Hátravan: 34/21 fejezet. |